2014. november 18., kedd

Elkészült! És most meg is mutatom, bár nem sikerült túl jó képet csinálni róla de a lányok egyből meg is jegyezték, hogy anya te Frozen-es nappalit csináltál nekünk!
Így néz ki nappal bentről és így este kintről.
Ha esetleg el szeretnél készíteni néhány hópelyhet akkor itt van párkép ami segíthet.





Persze a minta bármilyen általad elképzelt, kitalált lehet,de itt van egy krokotak.com, de van egy aranyos játék ami szintén segíthet :) http://snowflakes.barkleyus.com/

Jó szórakozást! 

2014. november 14., péntek

újra kezdés

Eltelt két év egy gyermekkel és sok tapasztalattal többen vagyunk.
Tavaly el kezdtem tanulni, szerencsére volt segítségem itthon, drága jó anyukám itt élt velünk egy évet. Így elkezdtem tanulni heti kétszer 3,5 órát. Rájöttem, hogy ez az ami hiányzott az életemből mármint nem a tanulás maga hanem, hogy csináljak valami mást is mint hogy itthon vagyok a gyerekekkel és "csak" erről szóljon az életem. Bármennyire is szeretem a gyerekeimet de úgy éreztem hogy ebben a család projektben elvesztem. Mindig csak a többiekért vagyok, róluk szól minden és én elvesztem. Amiket régen szerettem nem csinálom, nem találkozok emberekkel, mert mikor is? Persze mondhatja bárki hogy csak akarni kell de néha nem elég az hogy akarod. el is kell határozni magad arra hogy törődsz magaddal is.
Így aztán ebben az évben is folytatom a tanulást és el kezdtem kreativitásom kiélni. Igen lehet hogy így a gyerekekkel kevesebbet játszom vagy kevesebb időt töltök, de ahhoz több türelmem legyen mindenkihez, jobban érezzem magam úgy érzem ez kell.
Az első projekt amibe bele vágtunk (persze a gyerekekkel mert azért nem maradhattak ki ők sem) a karácsonyra hangolódás jegyében készül. Mindig is szerettem volna a karácsonyi készülődést kiélvezni, hát most időben elkezdtük már múlt héten :). Nemsokára mutatom az eredményt!

2011. szeptember 27., kedd

Korábban már készítettem pár dolgot majd később azokról is teszek fel képet, többek közöt nyuszit, egy nemezelt babár hendimédi nyomán, most a macik amik igazán piszkálják a fantáziám, kezdő lévén és általam készített sablon alapján lassan haladok, jeleneleg nem tudom hogy hogy is tovább.
De nem adom fel, pláne, hogy 2 és fél éves kislányom mindig mondja, "anya gyere varrjunk, én is varrok", és akkor elő kell venni az ő kis varródobozát amit telepakolt tőlem elcsent gombokkal( nagyjából az összes nála van már), anyag darabokkal, fonállal és némi szemlélődés után a következő mondata mindig az : "Anya adol nekem olyan tűt is amivel én is varrhatok?".
Ezután én adok neki egy gombostűt, amivel ő "felvarrja" a gombokat, de mindig csak egy tűt, amit nagyjából 2 percenként ki kell cserélni, mert "az nem jó nekem az a színű anya". Én pedig árgus szemekkel figyelem mit művel a tűvel és tényleg vissza teszi-e a helyére, és igen. Azutá pár perccel később jön a következő -"Anya odabújhatok hozzád, hogy úgy nézzem hogy varrsz?"- ettől kezdve a varrás már nem varrás hanem összebújás közben egy kis öltögetés, de ennél jobb a világon nincs, mint együtt csinálni valamit és összebújni életem értelmeivel! 

2011. szeptember 14., szerda

A kezdetek...

Nem is tudom, hogy kezdjem, a blogot épp egy éve hoztam létre, de nem foglalkoztam vele, most úgy érzem itt az ideje aktiválni magam. A blogot leginkább azért hoztam létre, hogy az általam kreált, varrt, nemezelt dolgaimat megmutathassam, ismeretségket(barátokat) szerezzek és esetleg tapasztalatot cserélhessünk, visszajelzéseket kapjak arról amit szöszmötölök. Majd meglátjuk.
                                                              Ők az én tündérkéim...
                       

Elég régen voltam itt,azóta elkészült két új "művem" mutatom is mindjárt:

                                                                        Macijaim

Kicsit még alakítanom kell őket, nem érzem, hogy készen lennének már, de első próbálkozások...